Könyvtári jelzetek

Szak- és betűrendi jelek segítik a nyomtatott dokumentumok közti eligazodsát a könyvtárakban világszerte. Ezek a rövid, betűkből és számokból álló azonosítók pontos információkkal szolgálnak a szakemberek (illetve a gyakorlott olvasók) számára a jelzetelt könyvek és folyóiratok könyvtári lelőhelyéről.

A szakrendi jel a vizsgált dokumentum szakterületi besorolásáról ad tájékoztatást; megmutatja, hogy melyik témánál illetve tudományterületnél kell keresni az adott művet. A szakrendi jelek jellemzően az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) főtáblázati számait követik. (Például, az ETO-táblázatban az 51-es szám jelöli a "matematikát", így a matematikai tárgyú könyvek rendszerint az 51-es szakrendi azonosítót kapják.)

Mivel egy-egy témakörhöz sok száz vagy akár több ezer kiadvány is tartozhat, az egyes részterületeken belül is szükség van egy egységes sorrendezési elvre. Ezt szolgálja a betűrendi jelek rendszere. A betűrendes elrendezés szabályai szerint az egyes részállományokon belül szoros ábécérendben követik egymást kötetek. (Ha az összehasonlítandó kifejezések kezdőbetűje azonos, akkor a második karkater dönt a sorrendről. Ha azok is megegyeznek, akkor a harmadik, majd a negyedik és így tovább.) Az általános könyvtári gyakorlat szerint a betűrendes besorolás alapjául a dokumentumot jegyző szerző vezetékneve szolgál. Ha az adott műnek nincs vagy háromnál több szerzője van, a kötethez tartozó betűrendi jelet a cím alapján osztják ki a könyvtárosok. A betűrendi jelekből kiderül, hogy mi a besorolás alapjául szolgáló bibliográfiai adat (azaz a szerző vezetéknevének vagy a könyv címének) kezdőbetűje, továbbá az, hogy az azonos betűvel jelölt alkotások közt hol helyezkedik el a sorban.

A Cutter-táblázat

A betűrendi jelek rendszerét egy amerikai könyvtáros, Charles Ammi Cutter dolgozta ki. Tiszteletére a betűrendi jeleket Cutter-számoknak is nevezik. A kiosztható betűrendi jeleket az úgynevezett Cutter-táblázat tartalmazza.

A tábla minden sorában találunk egy Cutter-számot (egy nagybetűből valamint egy kétjegyű számból álló alfanumerikus azonosítót) és egy szövegtartartományt. A számok a tartomány kezdő és végpontja közé eső karaktersorozatokat jelölik. A betűrendi jelek kiosztásakor a könyvtárosok megvizsgálják, hogy a besorolandó kifejezés (azaz az érintett szerző vagy cím) az ábécérend szerint melyik karaktertartományba esik, és a hozzá tartozó Cutter-számot rendelik hozzá a könyvhöz.

Cutter-szám	Kezdőtag	Zárótag
B12	Babitt	Bacz
B13	Bad	Bail
B14	Baim	Bakor
B15	Bakos	Bakz
B16	Bal	Balás

A Cutter-táblázat egy részlete

Egy példán keresztül bemutatva: minden nevet vagy kifejezést, ami az ábécérend szerint a "Baim" és a "Bakor" karakterlánc közé esik ("Baja", "bajnok", "bajor", "Baka István" stb.) a fenti szabályok szerint a "B14"-es Cutter-számmal kell jelölni.

Ha megvizsgáljuk a teljes táblázatot, láthatjuk, hogy az ott felsorolt tartományok átfedés- és hézagmentesen lefedik a latin betűkből összeállítható összes karakterlánc-variációt. Ez azt jelenti, hogy minden név vagy könyvcím illetve bármilyen szó besorolható egy (és csakis egy) Cutter-szám alá.

A Cutter-táblázat felépítése

A Cutter-féle jelölési rendszert az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) munkatársai ültették át a hazai gyakorlatba. A Cutter-tábla magyar nyelvű (és a magyar felhasználói igényekhez igazított) változata az OSZK Könyvtári raktározási táblázatok című kiadványából érhető el.

A tábla a magyar ábécé 29 betűjéhez rendel Cutter-számokat: a rövid magánhangzókhoz, az egyjegyű mássalhangzókhoz és az "sz" betűhöz. (A hosszú magánhangzókat a rövid párjaik helyettesítik; más szavakkal nincs különbség az "a" és az "á", az "e" és az "é" között.)

Egy-egy betűhöz 90 karaktertartomány tartozik. (Kivételt képez "q", az "x" és a "y"; ezeknél a betűknél csak 10-10 betűrendi jelet találunk.) A tartományok kijelölésekor figyelembe vették az egyes betűcsoportok előfordulási gyakoriságát is: a magyar nyelvben (illetve hazai könyvtári gyakorlatban) gyakoribb karakterláncokhoz ("arany", "nagy", "kis" stb. ) több, de szűkebb tartományt, és ezzel együtt több Cutter-számot rendeltek.

Ha alaposabban megvizsgáljuk a magyar Cutter-táblázatot, egyes sorokban különböző egyszerűsítő jelöléseket találunk: van, ahol csak a karaktertartomány nyitó tagját tüntették fel a szerkesztők ("B41: Bat - "), máshol mindössze egyetlen betű jelöli a záró tagot ("F38: Fekete K - L"). Ott, ahol egy betűcsoportból áll a teljes tartomány, a kezdő- és zárótag megegyezik, az egybetűs zárótagoknál pedig csak az utolsó karakterükben térnek el.

Cutter-szám	Kezdőtag	Zárótag
B14	Bat	-
B14	Bat	[Bat]
F38	Fekete K	L
F38	Fekete K	[Fekete ]L

Egyszerűsítő jelölések és a feloldásuk

Fontos további észrevétel, hogy a Cutter-táblázat sorainak közel egyharmadában szóközök is vannak a kezdő- illetve zárótagokban. A könyvtári ábécében a szóköz minden más karaktert (betűt és írásjelet) megelőz, így például "Katona József" neve a "katonadalok" kifejezés elé kerül a könyvtári betűrendben, függetlenül attól, hogy a "katonadalok" szó hetedik betűje ("d") a jeles drámaíró nevének hetedik betűje ("J") előtt van az ábécében.

A Cutter-keresőről

Jelen programot a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának munkatársai készítették. A cél az volt, hogy létrehozzunk egy olyan elektronikus felületet, amely a szerzői név, a cím vagy más bibliográfiai adat megadása után automatikusan megmutatja, hogy az adott karaktersorozathoz milyen Cutter-szám tartozik, kiváltva ezzel a nyomtatott Cutter-táblázatot, egyszersmind egyszerűsítve a jelzetkiosztást.

A keresőkifejezést a "Cutter-kereső" felirat alatti szövegmezőbe kell beírni. A keresés automatikusan lefut, a felhasználóknak nem kell semmilyen gombot vagy billentyűt lenyomniuk. Ha a megadott betűcsoporthoz talált a program egy Cutter-számot, a tartományhatárokkal együtt megjeleníti azt egy táblázatban. Fontos, hogy a keresés során mindig teljes kifejezéseket adjunk meg. Mivel egy-egy gyakori karaktersorozathoz több Cutter-szám is tartozhat, pontos találatot csak akkor várhatunk, ha a keresett név vagy cím minden betűjét megadjuk.

A program kizárólag latin betűs nevekkel és szavakkal működik, az idegen írásrendszerek szerint írt kifejezéseket a keresés előtt transzliterálni kell. (A különböző diakritikus jeleket viszont képes kezelni, függetlenül attól, hogy azok megjelennek-e a magyar ábécében vagy sem.)

Mivel a Cutter-táblázatban nincsenek külön betűrendi jelek a számjegyekhez, így mind az arab, mind a római számokat betűvel kell megadni. (Például: "A XIX. század története" helyett "A tizenkilencedik század története" vagy a "99 magyar vers" helyett "Kilencvenkilenc magyar vers" formula használandó.)

Ahogy a Cutter-táblázat, úgy a program sem tesz különbséget a kis- és nagybetűk között. Bárhogy is adjuk meg a keresőkifejezésünket, ugyanazt a Cutter-számot kapjuk eredményül.

A számjegyekhez hasonlóan írásjelek sincsenek a táblázatban, így azokat a keresés során automatikusan törli az alkalmazás. Kivételt jelentenek a kötőjelek, ezeket szóközökre cseréli (így például "Nemes-Nagy Ágnes" nevére "Nemes Nagy Ágnesként" keres az algoritmus).

Hibaüzenetek

Ha a fent leírt formai szabályoktól eltérő keresőkifejezést ad meg a felhasználó, a program hibaüzenetet küld. (A figyelmeztetés a szövegmező alatt jelenik meg.) Az alkalmazás használata során az alábbi értesítésekkel találkozhatunk:

• Nincs pontos egyezés! Törölje a karaktersor végéről a szóközt vagy folytassa az adatbevitelt! - a könyvtári ábécében önálló karakterként jelenik meg a szóköz, saját helyi értékkel (az "a" betű előtt szerepel, megelőzve minden más betűt az ábécérendben). Mivel egyetlen név vagy cím se végződhet szóközre, viszont a szóvégi spácium is módosíthatja a betűrendet, a program figyelmeztető üzenetet küld a felhasználónak, hogy törölje azt, vagy folytassa tovább az adatbevitelt. Hasonló üzenetet kaphatunk, ha a keresőkifejezésünk kötőjelre végződik (lásd "A Cutter-keresőről" című fejezetet).
• A gyakori tulajdonnevekhez és kifejezésekhez több Cutter-szám is tartozhat. Amennyiben lehetséges, pontosítsa a keresést! - a Cutter-táblázat magyar nyelvű változata igazodik a hazai könyvtári tapasztalatokhoz. Ahhoz, hogy a betűrendbe szedett könyvek áttekinthetőbbek legyenek a könyvtárak polcain a gyakori vezetéknevekhez és címekhez több Cutter-számot rendeltek. Például más betűrendi jel alá kerülnek a "nagy a" ("N14"), a nagy z" ("N30"), nagya" ("N31") és a "nagyz" ("N33") kezdetű kifejezések. Fontos tehát, hogy mindig pontos keresőszavakat adjunk meg. Szerzők esetén a keresett személy teljes nevét, címek esetén a teljes címet (lásd "A Cutter-táblázat felépítése" című fejezetet). Ha nem tudjuk tovább részletezni a keresőkifejezésünket a hibaüzenet alatt megjelenő Cutter-számot kell használnunk.
• A számjegyeket minden esetben betűvel kell megadni! - A Cutter-táblázatban nincsenek számjegyek, így az arab vagy római számokkal megadott kifejezésekhez nem tud betűrendi jelet rendelni a program. A keresőkifejezésünkben minden számjegyet ki kell írnunk betűvel, csak így kaphatunk helyes eredményt (lásd "A Cutter-keresőről" című fejezetet).
• Csak latin betűs kifejezéseket lehet megadni! - A Cutter-táblázat kizárólag a latin betűs kifejezések betűrendi jelölésére alkalmas, így a cirill, az arab vagy más idegen írásmóddal írt kifejezések besorolására a program sem képes. (lásd "A Cutter-keresőről" című fejezetet).

Kapcsolat

Ha bármilyen kérdése, problémája, észrevétele vagy javaslata van a Cutter-keresővel kapcsolatban, keressen fel minket a rozalia.zeller@ek.szte.hu vagy a mate.franko@ek.szte.hu e-mail címek valamelyikén.

VISSZA A CUTTER-KERESŐHÖZ